1840. augusztus 20-a, István-nap. A kiscenki kastély ura, gróf Széchenyi István a névnapját ünnepli. Az időpont megválasztása tökéletes. Egy reményt keltő országgyűlés után, a nyár búcsúnapján, felbuzdulva érkezik Cenkre a 70-80 főnyi vendégsereg, a reformkori politikai elit színe-java.
Ma az emberek többsége aligha tud ennél többet "a legnagyobb magyar" kivételes, szélesebb baráti körben megtartott örömünnepéről. Széchenyi naplója szűkszavú, a levéltári dokumentumok sem kényeztetik el a kutakodót - a "köz-randevúról" mindössze három, kézzel írt lista maradt az utókorra: kik vettek részt az ebéden és hol laktak, milyen borokat és pezsgőket ittak, és milyen "aprólékos költségek" terhelték a háziakat.
Aki nem éri be ennyivel, azt izgalmas szellemi kalandra invitálja e könyv írója, Kő András.
Kedves Olvasó!
Foglaljon helyet képzeletben a terített asztal mellett, és már áradnak is az érdekességek a szerző hatalmas kultúra-történeti ismeretanyagából:
Ki volt Magyarországon az első önként adózó nemes? Hogyan játszották ki a magyarok Metternich levélbontogató rendőr-minisztériumát? Miért terjedt el a személyszállításban a hőkös? Hogyan került Széchenyi lovastul egy borbélyüzlet kirakatába? Kik azok a gyorsparasztok? Miért nem viselt névnapján a gróf díszmagyart? Kitől ered a szivar szavunk? Működött-e István-napon a kastélyban a gázvilágítás? Miért fürdött Széchenyi ruhástól a Dunában? Hogyan reagált Kossuth a pletykára, miszerint Széchenyi az életére tör...